Tökéletes egyensúly?

Amikor az énidő is dolgozik...

Az anyaság és a vállalkozás külön-külön is embert próbáló feladat. Együtt pedig olyan, mint egy zsonglőrmutatvány egyensúlyozás közben, miközben valaki finoman rázza alattad a kötelet. És mégis – valamiért nem akarod letenni egyiket sem.

Nekem a vállalkozás nem csak munka. Kikapcsol. Megnyugtat. Egy kicsit visszavisz saját magamhoz. Egyszer meg is jegyeztem az anyukámnak: „Nekem a munka az énidőm.”
Ő akkor csak annyit kérdezett:
„Kislányom, nem hajtod túl magad?”
Megálltam egy pillanatra. Elgondolkodtam. Tényleg túlhajtom magam? A válasz azóta is: nem tudom. Mert szeretem, amit csinálok. De közben… ez azért mégsem pihenés.


Vállalkozni anyaként – szabadság vagy rejtett robotpilóta?

Sokan irigylik a vállalkozói szabadságot. „Te be tudod osztani az idődet, nem?” Hát persze. Elvileg. Gyakorlatban viszont a „rugalmas munkaidő” gyakran este tízkor kezdődik, amikor már mindenki alszik. És ha nem figyelek, észre sem veszem, hogy az énidőm is egy Google-dokumentumban zajlik.


Ha a munka helyettesíti az énidőt…

Az a baj, hogy egy idő után a tested és a lelked is jelez. Talán nem ordítva, csak halkan.
Például amikor már a zuhany alatt is az aktuális projektet pörgeted.
Amikor a gyereked pontosan tudja, hogy „Most anyának dolgoznia kell.”
Amikor nem is emlékszel, mikor voltál utoljára az erdőben csak úgy – nem azért, hogy posztolj róla, hanem hogy ott legyél.

Nekem a természet az, ami tényleg visszahoz. Egy séta a fák között, egy könyv a teraszon, madárcsicsergés, semmi wifi. Ott érzem, hogy újra van levegő. És rájövök: a pihenés nem elvesztegetett idő, hanem újrakezdés.


Hogyan ne égjünk ki úgy, hogy közben szeretjük, amit csinálunk?

💌 Ha ezt most olvasod, és magadra ismersz…

Akkor csak ezt szeretném mondani:

Jól csinálod.
Bárhogy csinálod, az a Tiéd.
Nem kell tökéletes egyensúly – elég, ha néha visszatalálsz magadhoz.

Similar Posts

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük